Представляю вашему вниманию венгерский перевод повести “Хваткий мой”.
Egy vadászsólyom története.
A kirgizek úgy tartják, hogy aki vadászsólymot ejt foglyul, az szerencsés ember, és meg fog gazdagodni. Régi szokás szerint kosáldozatot mutatnak be, lakomát csapnak, és dicsérik az ügyes kezű vadászt. Koncsoj, az öreg erdész büszkén tekint a kölyöksólymára, és elkezdi az idomítást. Sok türelemre lenne szükség, hogy a madár elfeledje eddigi életét, „gondolatait”, és csak új urának szolgáljon. Kedves szavakkal kell szoktatni, nehogy vérengző gyilkossá válva elvesszen az igazi vadászat szépsége. Az erdész türelmetlen, durva, s a sólyom sokat szenved. A keménykezű öreg végül elégedetten befejezi az idomítást, a madár szabadon szárnyalhat, s Koncsoj nyergén egyre szaporodnak az értékes rókabőrök. A sólyomfiókából igazi vadász lesz, megbarátkozik a gazdájával, a lovával, de a kutyáját gyűlöli. A kettejük harca tragikusan végződik. Az izgalmasan szép állattörténetet Zahemszky László kitűnő fordításában, Csáky Lajos finom, lírai rajzaival adjuk közre.
MUSZA MURATALIJEV. Egy vadászsólyom története. PDF
